Származása:
A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó gyümölcsfa. Ázsiából származik a vad fajtája ma is megtalálható a mai Kína északi részén. Vidékünkre a görögök, majd a rómaiak hozták be.
Különböző fajtáinak nevei:
Potyóbarack, rózsabarack, Borsi-barack, apró szemű vadkajszi, sárgabarack (népi neve), tengeribarack, majombarack, kajszi.
Jellemzői:
A 4–8 m magasra is megnövő fa levelei rendszerint szíves vállból kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Lombfakadás elött, kora tavasszal virágzik. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek, vagy halványpirosak. Gyümölcse, a kajszibarack vagy sárgabarack gömbölyű, vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima. Egy-egy fajta idénye frissen csupán két-három hétig tart.
Drogja:
A termése és a termés magja.
Hatóanyagai:
Cukrok, szénhidrátok, rostanyagok, béta-karotin (A-vitamin előanyaga), kálcium, kálium-, kén-, foszfor-, magnézium-, nátrium- és vastartalma kiemelhető, A-, B1- B2-, C-vitamin. Ez az egyetlen oylan csonthéjas gyümölcsünk, melynek magja megehető, ráadásul amigdalint tartalmaz. (Ez egy nitrilozid, vagyis a B17-vitamin, amit a gyógyászatban szintén a rákos megbetegedések alternatív gyógykezelésére használnak.)
Termesztése:
A kajszibarack fájának vegetációjához rügyfakadástól lombhullásig 170-190 fagymentes napra van szüksége. Különösen szeptemberben és októberben, amikor a termőrügyek kifejlődnek, továbbá május-júniusban a csonthéjképződés időszakában, valamint június második felében, a gyümölcsök növekedése idején van szüksége elegendő vízre. Ez a gyümölcsfaj a korán ébredők közé tartozik, a mélynyugalmi állapota már január végén-február elején befejeződik. A kajszifák a szőlővel azonos talajokat kedvelik; a homokon és az agyagtalajokon egyaránt megélnek. A lombkorona nem ad mély árnyékot, ezért a fák alatt a szamóca, sőt a zöldségfélék is megtermelhetők.
Termőterületek:
A Duna–Tisza közén kialakult kajszibarack-kultúra speciális árutermelő terület, melyhez hasonló egész Európában nincs. Termőterületei még Székesfehérvár környéke, a Balaton vidéke, Győr környéke, de az egész ország területén megtalálható a házikertekben. Nevezetes régi tájfajta a gönci magyar kajszibarack.
Gyűjtése:
Július elejétől augusztus közepéig szedhető. Csak az egészséges termést gyűjtsük. Gyümölcse fokozatosan érik. Leszedve gyorsan túlérhet. Szedésére legjobb a 80% körüli érettségi fokozat. Ilyenkor a gyümölcs alapszíne világossárga, a termőnyársról könnyen leválik, az ujjak nyomásának még nem nagyon enged, de nem is kőkemény tapintatú. Szedésidejét a felhasználási cél nagyban meghatározza (lekvárnak pl. a legjobbak a teljesen beszínesedett, puha gyümölcsök). Rendszerint 10 cm-es hollandi rekeszekbe szedik, és így is szállítják. Színelőszedést is alkalmaznak. A kereskedelemben 5 mm-enként osztályozzák. Az 50 mm-nél kisebbeket ömlesztve rakják a rekeszekbe. A megfelelő időben szüretelt kajszi ,,rétegmagassága” a ládában 50–65 cm is lehet.
Felhasználása:
Gyümölcse fogyasztható nyersen, kifacsarva, gyümölcsléként, fagyasztva, aszalva, lekvárként. Használják pálinka alapanyagként, illetve konzeripari alapanyagként. Magjából olajat készítenek, mely belsőleg és külsőleg is nagy gyógyhatással bír (kozmetikaipari alapanyag).
Belsőleg:
Főleg a gyerekek és az öregek számára ajánlott a fogyasztása magas vitamin- és ásványi anyag tartalma miatt. Rákos daganatok megelőzésekor, gyógyításakor. Májtisztító, feloldja a szervezetben a lerakódásokat (belekben is). Légzőszervek szöveteinek karbantartása, csontok és szövetek újjáépítése. Növeli a sejtek energiáit, életképességét, élettartamát, fokozza azok tevékenységét. Természetes hashajtóként működik, koleszterin szintet szabályozza, a vért ritkítja, vérszegénység esetében kúraként alkalmazzuk. Szembetegségeknél kiaválóan alkalmazható (késlelteti a látásromlást). Bőr, hajnövekedés, körmök állapota.
Külsőleg:
Kifejezetten hatékony érett, száraz, érzékeny és gyulladt bőr esetén pakolásként alkalmazva. Szinte kivasalja a bőrt, összehúzó hatású
A sárgabarack magjából készült olaj sokféleképpen alkalmazható ápolószer:
Belsőleg:
Kiemelkedő az idegrendszerre gyakorolt hatása, igen gyors idegnyugtató. Lefekvés előtt altatóként is használható. Az állandó idegfeszültségben élőket kiegyensúlyozza (pl.: hyperkinetikusságra). Oldja a múlt súlyos traumáit, segít a tudattalan félelmeket, blokkokat feloldani. Segíti a vérkeringést, a szív munkáját, a hideg kéz, láb bemelegszik tőle, tisztítja az érfalakat, visszeres panaszok könnyítője. Májvédő hatása van. Optimalizálja az anyagcserét. Kitűnő légzésszabályozó. Segíti a pajzsmirigy működését (alul és túlműködés esetén is). Jól felszívódó A-vitamint tartalmaz, így tisztítja a látást, javítja a szem vérellátását. Kiegyensúlyozza az emésztést. Magas A-, E-, B-vitamin tartalmú, erősíti az immunrendszert. Gazdag kalciumban, káliumban, ez utóbbi miatt vízhajtó hatású, így méregtelenítésre is használhatjuk.
Külsőleg:
Magas A-vitamin tartalmánál fogva jó a vízhiányos, kényes, öregedő bőrre, megnyugtatja a gyulladásos bőrt, gyorsan felszívódik,nem hagy zsíros felületet maga után, arcon is alkalmazható, kiváló arc-és testmasszázshoz. Bőrre, körmökre kenhető, olajos/normál arcbőr ápolására, fürdőolajként. Terhességi csíkok kialakulásának megelőzésére is kiválóan alkalmas.
Ellenjavallat:
Kismamamáknak és szoptatás alatt a kajszimagból készült olaj használata ellenjavallt. Túladagolás esetén hasmenést okoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése