A csipkebogyó más néven (bicske, büdzsge, csipkebogyó, csikte, hecsedli, höcsli) tartalmazza a legtöbb C-vitamint az összes vad és kerti gyümölcs közül, sőt C-vitamin-tartalma tízszer nagyobb a citroménál.
Már az ókori népek is felismerték gyógyító hatását, főként a sorvadásos betegségek ellen. A Bibliában Mózes elhivatottságának szimbóluma, Isten égő csipkebokorként jelent meg számára. A barokk művészetben az égő csipkebokor a szeplőtelen fogantatás jelképe lett. A C-vitamin fokozza a szervezet ellenálló-képességét, a flavonoidok gyulladásgátló és antibiotikus immunerősítő hatást fejtenek ki, a pektinek pedig segítik az emésztést. A bogyóból készített gyógytea influenzás időszakban, meghűléses megbetegedések idején rendszeresen fogyasztandó. Ismeretes gyógyhatása vese- és hólyagbántalmakra, bélhurut és hörghurut esetén. Emésztést javító hatása közismert, gyenge vizelethajtó tulajdonságú. A csipkebogyó készítmények jól használhatók erősítő, üdítő és élvezeti célokra is. Ízjavító hatása miatt gyógynövény-keverékekben, gyümölcs-teákban széles körben alkalmazzák.
Szeptemberben kell gyűjteni, ha szárítani akarjuk, csak a teljesen érett, piros színű, kemény húsú terméseket szedjük le, ugyanis ilyenkor legmagasabb a C-vitamin-tartalma. A dér csípte bogyók puhák és lekvár készítésére alkalmasak. A csipkebogyókat száríthatjuk egészben vagy kettévágjuk, a magjait kiszedjük és a külső húsos részt szárítjuk meg.
A legjobb, ha az összetört bogyókat szobahőmérsékletű vízben 10-12 órára ázni hagyjuk, és magukat a bogyókat is elfogyasztjuk. A csipkebogyó teája a C-vitamin-tartalom miatt immunerosítő és roboráló hatású, influenzajárványok esetén megelőzésre, valamint náthás és lázas megbetegedések, legyengült állapotok kiegészítő kezelésére való. Serkenti a mellékvesék és a máj működését is. A csipkebogyótea gyenge hashajtóként és vizelethajtóként is ismert, ajánlott vesekő, vesehomok kezelésére is. Kevéssé ismert, hogy a csipkebogyók főzete külsőleg és belsőleg jól használható nehezen gyógyuló sebek, fertőzések kezelésére. A kiázott bogyókat is érdemes megenni.
Erősíti a vénák falát, segíti a csontok erősödését és fokozza a szervezet védekezőképességét, így a hűvös késő őszi időszakban megóv a meghűléses betegségektől. A-B1-B2-P és K- vitaminok is találhatók a vadrózsa termésében, ezért óvja a bőr és a szem egészségét. Jót tesz az idegrendszernek, gátolja az öregedési folyamatokat. A bogyókban lévő flavonoidok gyulladás gátló és immunerősítő hatásuk miatt hasznosak, míg a pektinek az emésztését tartják rendben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése