OM MANI PADME HUM
Minden Buddha és bodhiszattva áldását testesíti meg.
Mesélik, hogy számtalan korszakkal ezelőtt ezer herceg megfogadta, hogy buddhává válik. Közülük az egyik lett a Buddha, akit Gautama Sziddhártha néven ismerünk, másikuk, Avalokitesvara azonban arra esküdött, hogy nem éri el a megvilágosodást addig, amíg ezer társa nem válik buddhává. Végtelen együttérzésben arra is megesküdött, hogy minden érző lényt megszabadít a szamszára különféle régióinak szenvedésétől.
A tíz világtáj Buddhái előtt így imádkozott: Hadd segítsek az érző lényeken, s ha valaha is elfáradok ebben a nagy munkában, legyen testem ezer darabra vágva! Mondják, először leszállt a pokol világába, azután feljött az éhes szellemek régióján keresztül, egészen az isteni szférákig. Onnan lenézett és látta, hogy bár megszámlálhatatlan lényt mentett meg a pokoltól, számatalan kerül oda állandóan. Nagyon elkeseredett, egy pillanatig majdnem elvesztette nemes fogadalmába vetett hitét, és teste ezer darabra esett szét. Elkeseredettségében a buddhákat hívta segítségül, akik a világegyetem minden irányából jöttek, hogy megsegítsék; mint ahogy az egyik szöveg mondja: mint lágy pihék, fagyott hópelyhek.
Hatalmas erejükkel a buddhák ismét összerakták a testét, és azóta Avalokitesvarának tizenegy feje, ezer karja van, és minden tenyerén egy szem, amely bölcsesség és ügyes módszerek egységét jelenti, és ez az együttérzés igaz jele. Ebben a formájában még erősebbé és hatékonyabbá vált, még jobban segítségükre lehetett az érző lényeknek, és együttérzése a buddhákhoz intézett imái által elmélyült: Ne érjem el a végső buddha állapotot, ameddig minden érző lény meg nem világosodik!
A mahajána szutrák azt írják, hogy Avalokitesvara magának Buddhának adta át a mantráját, és cserébe Buddha azt a nemes és különös feladatot bízta rá, hogy segítse a világmindenség lényeit, hogy elérhessék a buddhaságot. Ekkor valamennyi istenség esőként szórta rájuk a virágot, a föld megrendült, és az égben felhangzott:
OM MANI PADME HUM HRIH
A tanítások elmagyarázzák, hogy az OM MANI PADME HUM mantra minden szótagjának különös és jelentős hatása van, létünk különféle szintjein okoz változást. A hat szótag tökéletesen megtisztítja a hat negatív, mérgező érzelmet, amelyek a nem-tudás megtestesülései, és amelyek arra hajtanak bennünket, hogy testben, beszédben és tudatban helytelenül cselekedjünk, és így a szamszára szenvedéseibe kergessük önmagunkat. A mantra átalakítja a büszkeségünket, féltékenységünket, vágyainkat, ostobaságunkat, kapzsiságunkat és dühünket azzá, amik valójában, a buddha családok hat bölcsességévé, ami a megvilágosodott tudatban ölt testet. Amikor tehát az OM MANI PADME HUM szótagokat recitáljuk, akkor megszüntetjük a hat negatív érzelmet, amelyek a szamszára hat létformájának okozói. Ekként őriz meg a hat szótag recitálása attól, hogy a hat létforma valamelyikében újraszülessünk, és óv meg az ezekben a létformákban reánk váró szenvedésektől. Ugyanakkor az OM MANI PADME HUM szótagok teljesen megtisztítanak az én-tudat halmaitól, a szkandháktól is, és a megvilágosodott tudat lényegének hatféle transzendentális cselekedetét, a páramitákat - úgy, mint az adás tökéletessége, az erény tökéletessége, a türelem tökéletessége, az erő kifejtés tökéletessége, a meditáció tökéletessége és a tökéletesség bölcsessége - beteljesíti. Azt mondják, hogy az OM MANI PADME HUM erős védelmet biztosít minden rossz hatás és különféle betegségek ellen.
Gyakran még egy szótagot hozzáadnak, a HRIH-t, Avalokitesvara magszótagját. Minden buddha együttérzésének a lényege, a HRIH, ez hívja elő buddhák együttérzését, amely átformálja negatív érzelmeinket az ő bölcsességtermészetükké.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése